Hulladék-kommandó

Az illegális hulladéklerakás és a hulladékégetés okozta környezeti károk

A hulladék a környezet valamennyi alkotóelemét szennyezheti, illetve veszélyeztetheti, ezért a legáltalánosabb ártalomfajta!

Az illegálisan lerakott szemét

Az illegálisan lerakott hulladék szennyezője több környezeti elemnek (víz, levegő, talaj), ezáltal nagy népességet érint, és hatása sok esetben időben elhúzódik.

A nem megfelelő szigetelés miatt az illegális lerakók esetében az egyik legfőbb gondot a hulladékhalmot átmosó víz és a keletkező gázok jelentik. A csapadék a hulladékból kioldja az ammóniumvegyületeket, nitrátokat, nehézfémeket, zsírsavakat, baktériumokat. melyek így a talajba, onnan pedig a talaj-, majd a rétegvizekbe kerülnek. A hulladékok mikrobiális bomlása során keletkező gázok a talajban a pórusokon keresztül nagy távolságokra jutnak, kiszorítják a talajból a levegőt, ami károsítja az ott lévő növényzetet, továbbá megváltoztatják a talaj nedvesség kémhatását, ami elősegítheti az egyébként kevésbé oldódó anyagok fokozottabb kimosódását. A hulladék egyes alkotórészei beépülnek állati, növényi szervezetekbe, amely a táplálékláncon keresztül végül az embert is károsítja. Egyes termelési, illetve települési hulladékok illegális hulladéklerakókra kerülve fokozott veszélyforrást jelentenek, fertőző betegségek okozói lehetnek.

A hulladék veszélyes alkotórészeinek kioldódását fizikai és kémiai körülmények befolyásolják. Pl.:

Ha a szennyező anyag megkötődik a talajban, gátolhatja a szerves és szervetlen vegyületek vándorlását.

A fenol jól oldódik vízben és könnyen kilúgozható, így igen veszélyes talajszennyezés.

A baktérium okozta biológiai lebomlás következtében igen veszélyes anyagok is képződhetnek, pl. a triklór-etilén, vagy egyéb rákkeltő anyagok.

Égetés

A háztartásokban leggyakrabban előforduló műanyagok a polietilén (PE) és polipropilén (PP). Ezen anyagokból készül a háztartásban használt eszközök jelentős része, valamint számos csomagolóanyag, zacskó, üdítősflakon. Égésükkor rákkeltő, bőr- és szemirritációt okozó, a légző- és immunrendszert, és a vérképző szerveket súlyosan károsító vegyületetek szabadulnak fel.

Jogszabályi rendelkezések

Segítségképpen összegyűjtöttünk néhány olyan törvényt és jogszabályt, amelyeknek ismerete nélkülözhetetlen az illegális hulladékelhagyás vonatkozásában. Kiemeltünk néhány bekezdést irányadónak, de minden esetben javasoljuk a teljes jogszabály áttekintését.

21/2001. Korm. rend. II. §

(1) Hulladékok nyílt téri, illetoleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos,

(2) Háztartásban kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető,

(3) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén - a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül - bármely növényzet égetése tilos,

(4) Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(5) Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minosül, ha a hulladék - elemi kár kivételével - bármilyen más okból eredően kigyullad.

A 33/2008. (XI. 12.) Ör. sz. rendeletének 5. §-a határozza meg, hogy Százhalombattán a kerti hulladékok égetése is TILOS!

21/2001. Korm. rend. 23. §

A levegőtisztaságvédelmi hatósági feladatokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - elsőfokon a környezetvédelmi felügyelőség, illetőleg a rendeletben meghatározott esetekben a települési önkormányzat jegyzője látja el.

    Hasznos és fontos

  • Jogszabályok
  • Hírek, publikációk